Szülőföldünk fejlesztése a cél  - Dél-Tirol követendő példa Székelyföld számára

Közös együttműködési megállapodás kidolgozása céljából írtak alá szándéknyilatkozatot Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi megyék vezetői és a Bozen Dél-Tirol Autonóm Tartomány kormányzóhelyettese. Daniel Alfreider kormányzóhelyettes Kovászna Megye Tanácsának és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) meghívására érkezett Háromszékre. A csütörtöki konferencián felszólaló tanácselnökök hangsúlyozták, a szülőföld fejlesztése a cél, a dél-tiroli autonómia pedig követendő példa Székelyföld számára.

Közös együttműködési megállapodás kidolgozása céljából írtak alá szándéknyilatkozatot Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi megyék vezetői és a Bozen Dél-Tirol Autonóm Tartomány kormányzóhelyettese. Daniel Alfreider kormányzóhelyettes Kovászna Megye Tanácsának és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) meghívására érkezett Háromszékre. A csütörtöki konferencián felszólaló tanácselnökök hangsúlyozták, a szülőföld fejlesztése a cél, a dél-tiroli autonómia pedig követendő példa Székelyföld számára.

Korábbra vezethető vissza a kapcsolatfelvétel Székelyföld és Bozen Dél-Tirol Autonóm Tartomány között, derült ki Grüman Róbert felvezetőjéből. Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, az esemény moderátoraként felidézte, vannak olyan területek, ahol már több éve elkezdték az együttműködést, amelyet most szeretnének szorosabbra fűzni, testvérmegyei kapcsolatot elindítani.

Szülőföldünk, Székelyföld fejlesztéséért fogtunk össze és alakítjuk ki a testvérrégiós együttműködést, indította beszédét Tamás Sándor. „Dél-Tirol és Székelyföld egyaránt a keresztény Európa része, gazdag természeti erőforrásokkal rendelkeznek, erős vidéki életforma jellemzi, dolgos, szabadságszerető emberek laknak mindkét régióban” – vázolta Kovászna Megye Tanácsának elnöke a két régió földrajzi és történelmi hasonlóságait. Kiemelte, hogy az 1920-as évektől hasonló elnyomásban volt része mindkét térség lakóinak, azonban a hetvenes évektől ez szétválik, ugyanis a dél-tiroliak kiharcolják az autonómiát, míg a székelyföldi magyarságot továbbra is önkényuralmi intézkedések sújtják. „Az Európai Unió 11 országában működik a területi autonómia valamilyen formája, az autonómia mindenütt két fontos kérdést oldott meg, etnikai békét és gazdasági fellendülést hozott. Székelyföldön mi is ezt szeretnénk: békében és jobban élni” – hangsúlyozta Tamás Sándor. „A jó gyakorlatokat megismerni, tapasztalatainkat kicserélni, ez a célja az együttműködésnek, amelyet elsősorban a turizmus, szövetkezeti rendszer megszervezése, szakoktatás területén hasznosítanánk. Legalább ennyire fontos megismerni, milyen előnyökkel jár a decentralizáció” – ismertette a háromszéki tanácselnök.

„A dél-tiroli autonómia-modell azt is jelenti, hogy a román közösség egyetértése nélkül a székely többség nem érvényesíthetné akaratát. És fordítva is érvényes a vétójog. Ott le tudták küzdeni az egymás iránti ellenszenvet, itt egyesek tagadják még Székelyföld létét is. Fontos, hogy ki az, aki itthon érzi magát, és ki az, akiről a helyi, illetve országos többség úgy gondolja, nincs itthon. A Dél-Tirolban élő olaszok most már képesek Dél-Tirolt a Heimatnak (hazának) tekinteni. Az együttélést az a kölcsönös felismerés határozza meg, hogy egymásra vannak utalva, és hogy egyikük sem tud felülkerekedni a másikon. Ahogyan Kelemen Hunor szövetségi elnök fogalmazott, etnikumközi paktumra van szükség. A bizalomépítésen dolgozunk, ezért fogtunk neki Hargita megyében a jó együttélési kódex elkészítésének, és támogattuk a román közalkalmazottak magyarnyelv-tanfolyamát. Ez a másik fontos elem a kölcsönös bizalom megteremtésében: ha mindegyik nyelvi csoport meg akarja tanulni a másik nyelvét. Az önkormányzatoknak támogatniuk kell az ilyen nyelvtanfolyamokat” – fejtette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

„Számunkra erdélyi magyar politikai szereplők számára különösen fontosak a maihoz hasonló alkalmak, amikor olyan vezetőkkel találkozhatunk, akik már túl vannak a közösségeik megmaradásáért folytatott küzdelemnek a nehezén, és akik számára ma az jelenti a legfontosabb kihívást, hogy a kiharcolt jogaikkal éljenek, és fejlesszék közösségüket. Dél-Tirol helyzete egész Európa számára bizonyítja, hogy az őshonos etnikai közösségek önrendelkezése működőképes, és minden, a demokráciáját tökéletesíteni akaró európai tagállam számára követendő példa. A székelyföldi emberek is szeretnének maguk dönteni saját dolgaikról, ezért Dél-Tirol példája kitartásra ösztönöz bennünket, hogy következetesen küzdjünk azokért a célokért, amelyek a mi közösségünk számára is önrendelkezést eredményeznek” – fogalmazott köszöntőjében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.

Elhozni Dél-Tirolt Erdélybe

Vincze Loránt megelégedéssel nyugtázta, hogy a megállapodással több éves munka gyümölcse érett be, a Székelyföldi megyék és Dél-Tirol közötti partnerség megkötésével sikerült – képletesen – elhozni Dél-Tirolt Erdélybe. A FUEN elnöke, az RMDSZ külügyi titkára elmondta: „Európa nagy részében magától értetődő, hogy a régiók a kisebbségek hazája, a kulturális és nyelvi sokféleség forrása. Ennek ellenére egyelőre kevés szó esik az Európai Unióban arról, hogyan lehetne jobban hasznosítani a kisebbségi közösségeket a gazdaság és társadalom fejlődése érdekében. A Minority SafePack kezdeményezés regionális és kohéziós politikára vonatkozó része ennek elismertetését tervezi: az EU által támogatott céllá tenni a kisebbségek társadalomépítő szerepének hasznosítását. Az új intézkedések közvetlenül segítik majd Székelyföldet és Erdély valamennyi régióját” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az autonómia előfeltétele a decentralizáció

„Az a csodálatos vendégszeretet és nyitottság, amelyet itt tapasztalok, erőt ad arra, hogy bizonyos témákat közösen kezdjünk megoldani, és ez az, amit a mai aláírással meg akarunk valósítani” – fogalmazott Daniel Alfreider. Bozen Dél-Tirol tartomány kormányzóhelyettese bemutatta a régió történetét, kihangsúlyozva: az autonómia létrejötte szempontjából kiemelkedő fontosságú volt a téma nemzetközi szintre emelése, de a belső béke megteremtése is, amely a gazdasági fejlődés alapfeltétele. „Az autonómia gyakorlati megvalósulásának a decentralizáció az előfeltétele, az, hogy minden döntést a lehető legközelebb hozzanak meg az érintettekhez” – fogalmazott. Hozzátette: az autonómia megéléséhez is időre van szükség, lépcsőzetesen valósítható meg, például a közutak felügyeletét csak 2000-ben vette át a tartomány, és mostanra mondható el, hogy jól működik ez a rendszer. Alfreider kiemelten fontosnak tartja, hogy az autonómia a gazdaság területére is kiterjedjen, hiszen enélkül nem lehet beszélni kultúráról, családtervezésről, oktatásról, egészségügyről sem. Hozzátette: a sikeres dél-tiroli gazdasági modell kulcsa az, hogy nemcsak nagy cégeket kell behozni a régióba, hanem minden egyes személynek meg kell adni a lehetőséget, hogy fejlődjön, így támogatni kell a kis gazdaságokat, a kézművességet, a faluturizmust is.

A szándéknyilatkozatban többek között rögzítik, hogy „az olaszországi Dél-Tirol régiónak és a romániai Kovászna, Hargita és Maros megyéknek hasonló céljai vannak a nemzetközi együttműködés, a kölcsönös jólét terén”, ugyanakkor „mivel hasonló az értékítélet a kulturális megértésre, a többség-kisebbségi együttműködésre, az etnikai csoportok közötti együttélésre vonatkozóan”, az együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje révén az alábbi fő területekre vonatkozik majd: oktatás, turizmus, mezőgazdaság, szövetkezeti rendszerek, helyi és regionális márkák. A most aláírt szándéknyilatkozat az első lépés az együttműködési megállapodás elindításában, a három székelyföldi megye egyenként kezdeményezi a testvérmegyei együttműködést az olaszországi Bozen Dél-Tirol Autonóm Tartománnyal.